Minden szülő tudja, mennyire fontos kérdés, hogy gyermeke hogyan táplálkozik. A megfelelő étkezési kultúra kialakítása nemcsak azért hangsúlyos, hogy a kicsi fogai ne potyogjanak ki ideje korán a sok édesség és üdítő miatt, hanem azért is, hogy megtanulja, az étkezés a mindennapok lényeges része, amely közösséget teremt, örömöt ad, és, ha megfelelő kereteket teremtünk hozzá, segít egészségesebb, energikusabb felnőtté cseperedni. A minőségi étkezésre nevelés azonban nem kevés tudatosságot, sokszor szervezést igényel a szülőtől.

Ahhoz, hogy gyermekünk egészségesen táplálkozzon és kellő mértékben fejlődjön, két alapszabály közé érdemes a táplálásáról való elveinket rögzíteni. Az első, hogy egy gyermek számára nincsen semmiféle tiltó lista, semmilyen étel, amit ne ehetne. A második szabály pedig: ne elégedjünk meg annyival, hogy a gyermek mindig és csak a kedves ételeit fogyasztja (nem mellékesen ezek nagy eséllyel kerülnek ki a finomított lisztből, finomított cukrokból készült élelmiszerek, az üdítőitalok stb. közül), hanem tudatosítsuk, mire van szüksége valóban fejlődő szervezetének, és ehhez igazítsuk, mit teszünk a tányérjára!

A fenti két szabály közé rögzítsük hát, mikor, mit és hogyan! A gyermek számára optimális étrendi piramis alján, azaz legnagyobb mennyiségben a rostokban gazdag gabonafélékből készített ételek helyezkednek el. Vagyis, a fejlődésben lévő szervezetnek minden étkezéskor szüksége van a teljes kiőrlésű gabonákra, legyen az búza, rozs, zab vagy barna rizs, de érdemes megismertetni a gyerekeket a kölessel, árpával is. A piramis következő szintjét a zöldségek és gyümölcsök alkossák! Minden étkezéshez kínáljon belőlük, lehetőleg a szezonnak megfelelő, friss, nyers darabokat, kerülje a konzerves vagy befőttben tartósított, cukrozott verziókat! A gyerekek számára elengedhetetlen az állati eredetű, teljes értékű fehérjék fogyasztása. Ezek biztosítása tejből és tejtermékekből, húsokból, halakból történjen! Az édességek, sütemények csak a piramis csúcsán jelennek meg, vagyis ezekből egyen legkevesebbet a gyermek, semmiképpen ne legyen mindennapos a tányéron. Kínálja a főétkezések után, kis adagokban, a mértékletesség elvét tartva szem előtt!

Mindenképpen törekedjünk arra, hogy gyermekünk, még ha ideje nagy részét már nem a közös otthon konyhájában tölti is, naponta ötször étkezzen. Soha ne induljon például el reggeli nélkül, legyen ez a nap egyik legbőségesebb, leggazdagabb étkezése! Kis fantáziával a reggeli igazi ünnepe lehet a napnak, hiszen számtalan formában kerülhetnek az asztalra a teljes kiőrlésű lisztekből készült kenyerek, a minőségi, sovány felvágottak és sajtok, kiegészíthetik őket a tojásos ételek, a joghurt, kefir és a sok-sok nyers zöldség. Az ebéd mindig meleg fogásokból álljon, legyen bőséges, egészítse ki a reggelit és előlegezze meg a vacsorát! A tízórai és az uzsonna, a nap kisebb étkezései állhatnak gyümölcsökből, tejtermékekből, müzliszeletből stb. A vacsora se legyen elhanyagolt, mellékes! Akár a hideg, akár a meleg változat mellett döntünk (vagy váltogatjuk ezeket), ami ilyenkor az asztalra kerül, egészítse ki a napi hiányt, gondolja végig, mit nem sikerült aznap a szervezet számára juttatni: gabonából, húsból vagy zöldségből volt kevesebb? Készítsen abból ételt, ami kimaradt!