Blog

Szűrők
Húsvéti érdekességek

Húsvéti érdekességek

Az ember hajlamos azt hinni, hogy az olyan hagyományos ünnepekről, mint a húsvét, már nem derülhetnek ki újdonságok. Pedig számos olyan új információ bukkan fel az interneten évről évre, amitől talán még Ön sem hallott. Ha szeretné próbára tenni húsvéti ismereteit, tartson ezen a héten is az Interfooddal!

Kezdjük is rögtön a legkézenfekvőbb dologgal, az ünnep eredetével. Sokan úgy hiszik, hogy a húsvét, a karácsonyhoz hasonlóan a kereszténység találmánya és ősi ünnepe. Ez azonban tévedés, a kereszténység egy már létező ünnepet és annak szokás- és szimbólumrendszerét vette át és formálta a saját képére. A kelták tavaszköszöntő ünnepe volt az Ostara, mely a tavaszi nap-éj egyenlőség idejére esett, március 19. és 21. közé. A termékenység istennője előtt hódoltak ezen az ünnepen, kérték, hogy segítse a termést, és áldja meg a földet. Az ünnep szimbóluma volt a nyúl, mint a termékenység jelképe, és a tojás, mint az új élet megtestesülése. A tűzgyújtás, a tojásfestés, majd a tojás keresése az ünnep fontos része volt.
A nyuszi hozza a tojást, ezt eddig mindenki tudja. De hogyan változott egy jámbor mezei nyuszi tojásokat tojó húsvéti nyúllá? A válaszhoz egészen a keltákig kell visszamennünk. Az istennő, hogy a gyerekeket szórakoztassa, kedvenc madarát átváltoztatta nyúllá, de az tovább tojta a tojásokat. Sőt mi több, azok még színesekké is váltak! Hogy ez egy elrontott bűbáj vagy csak az élénk fantáziájú felnőttek meséje, azt nem tudni, de az biztos, hogy azóta a nyuszi hozza a gyerekeknek a szebbnél-szebb és finomabbnál-finomabb húsvéti tojásokat.
Kevés olyan fiatal lány van, aki szereti, ha meglocsolják, ezért egyre kevésbé jellemző ma már a locsolkodás. Pedig nagyszüleink idejében még vödörrel mentek a fiatalok, és nem sokat gondolkodtak azon, hogy vajon örül-e majd a kedvesük, ha nyakon öntik egy vödör vízzel. A legenda úgy tartja, hogy Jézus Krisztus feltámadásának helyszínét ellepték a kíváncsiskodó asszonyok, akiket a katonák csak vizes vödrökkel tudtak feltartóztatni. Egy szelídebb változat szerint a víz a szentelt vizet szimbolizálja, amit a keresztelés során használnak, és annak szent erejét örökíti tovább ez a népi szokás.
Végezetül pedig jöjjön a bárány, mint a húsvét egyik legkedvesebb jelképe. A kis, pihe-puha szőrű bárány rendkívül jámbor állat, a kereszténységben pedig Jézus Krisztus szimbóluma. Így kerülhetett be a húsvéti jelképek közé.

Reméljük sikerült néhány meglepő információval szolgálnunk kedves olvasóinknak. Ha Ön is szereti ezt a kedves tavaszi ünnepet, de már előre fél a sok éhes szájtól, ne őrüljön bele az előkészületekbe, inkább hívja segítségül az Interfoodot!

Ez is érdekelheti

laktozerzekenyseg2

…oda megyünk lakni, ahol tejet kapni…

…vagy pont az ellenkező irányba, mert úgysem ehetünk a tejből. Meg a sajtból, túróból, joghurtból, vajból, tejszínből, az ezernyi tejből készített termékből. Sajnos, ez a helyzet, ha valakinek a teste nincs jóban a tejjel. Ha tej fogyasztása után kisebb vagy rövidebb idővel rendszeresen csalánkiütést tapasztalunk, angioödéma lép fel, ekcémás tünetek jelentkeznek, ha hasi fájdalmat, puffadást,…