Kategória: Ételbemutatók

Ha egy könnyű, nyárias ebéd (vacsora) kell, ha fókuszban az egészség, ha jólesik a változatosság, akkor biztos, hogy az egyik legjobb választás a hal. Legyen tengeri vagy édesvízi jószág, ússzon bár folyóban vagy tóban, pikkelyezzék vagy nyúzzák – mindegy. A hal jó. Szinte érthetetlen, hogy Magyarországon miért olyan drámaian kevés fogy belőle: egy főre alig…

Ha barkóbáznánk, a címben feltett kérdés után jó eséllyel sikeresen kérdezhetnénk rá: rántott csirke petrezselymes újkrumplival? Igen! A kora nyár legtipikusabb, legínycsiklandóbb, kikerülhetetlen étele. A fülledt vasárnap délelőttök csendjében sercegő fogás, a család minden tagjának ízléséből összehozható közös halmaz… A rántott csirke petrzselymes újkrumplival attól olyan csodás étel, hogy minden alkotóelemében az újjászületett életet ünnepli….

Családját tekintve a paprikával készített nemzeti húsételeink közé sorolható. Testvérei: pörkölt, paprikás, halászlé. A gulyás se nem egyik, se nem másik. Kora: bizonytalan, úgy 200 éves lehet – ha elfogadjuk a „pásztorétel” -teóriát. Származása vitatott. Leginkább alföldi pásztorételnek tartják. E véleménnyel Váncsa István rendkívül meggyőzően és az ételhez méltó ízességgel száll szembe, azt állítván, hogy…

Lackfi Jánosnak van egy verse a sóskáról. Érdemes elolvasni, mert hűen tükrözi azt a meglehetősen gyakori álláspontot, mely szerint a sóska és a belőle készült ételek mind alkalmatlanok a fogyasztásra, és már a rájuk gondolástól is világgá kell menni… Hogy a legerősebb versszakait idézzük a műnek: „Egészséges, na tessék,/a sóska, a sóska!/Hányni talán egészség/asztalra, padlóra?/Aki…

Nevezhetjük csuszpájznak vagy ázaléknak. Nincs zöldség, fű vagy gyümölcs, amiből ne készülhetne. Úgy járja, hogy hétköznapokon hígabban, hús nélkül, ünnepnapokon hússal, gazdagabbra főzve tálaljuk. Az étel, amit és ahogy csak mi magyarok eszünk: a főzelék. Rántással, lisztszórással vagy tejfölös habarással főzött, rövid levű zöldségétel. Már a XVI. század óta jellemző nálunk, még ha igazi népszerűségre…

Különös fogás a magyar asztalokon a meggyleves. Számunkra tulajdonképpen hétköznapi, ismerjük, szeretjük gyerekkorunk óta, vitatkozunk, hogy melegen élvezhetőbb-e vagy mindenképpen behűtendő, és kísérletezgetünk, milyen idénygyümölccsel egészítsük ki, megbolondítsuk-e alkohollal, készítsük-e valamilyen növényi tejjel a tehéntej helyett… A hozzánk látogató külföldiek azonban úgy néznek a mi meggylevesünkre, mint a földön kívüli, idegen civilizáció tagjára: édes-krémes, rózsaszínű…

Sokszor, sok helyen elmondták már: a világ legsikeresebb, legtöbb nemzet asztalára adaptált konyha az olaszoké. Van egyáltalán sarka ennek a földgolyónak, ahol ne lehetne pizzát kapni? Ahol ne vehetnénk spagettit? Van ember, akinek ne ragyogna fel a tekintete, ha azt hallja: tiramisu…? Ráadásul ez a csak a jéghegy csúcsa! Ahogyan a nagy kiterjedésű országok gasztronómiája…

Már a nevében is az előkelő gazdagság mutatkozik: arany – nomen est omen. És eredetileg azért galuska, mert az ügyes háziasszonyok kanállal szaggatták ki a lágy tésztát (akárcsak a nokedlit), mielőtt a tepsibe kerültek volna a halmocskák. Az aranygaluska a tuti kelt tészta: dús és ellenállhatatlan. Talán nincs is olyan ember a földön, lény a…

Azt mondom: arroz con leche (spanyolul), sütlac (törökül), riisipuuro (finnül), ris a la Malte (svédül). Azt mondom fogyasztják Északtól (Skandinávia) Délig (mediterrán vidékek), Kelettől (India) Nyugatig (USA). Azt mondom lehet reggeli, tízórai, ebéd vagy uzsonna. Gyereknek vagy felnőttnek, akár hidegen, akár melegen… Miről is beszélek? Természetesen a világ egyik legelterjedtebb és legegyszerűbb finomságáról, a tejberizsről!…

Galeotto Marzio Janus Pannonius legjobb barátja, és évekig Mátyás király reneszánsz udvarában élő nagy műveltségű humanista tudós volt. Származására nézve olasz férfiú. A krónikák feljegyzése szerint hozzá köthető az a híres mondat, mely szerint „a Tiszának kétharmada víz, egyharmada hal”. A XV. században járunk. Sok-sok évvel a tiszai ciánszennyezés előtt… A fenti mondat és a…